12.fejezet

12.Fejezet

Harry Szemszöge

Amikor bezártam az ajtót miután életem szerelme elment nem tagadom elkezdtem sírni. Patakokban folytak így azok a padlón landoltak. Léptek zajára lettem figyelmes, amint felnéztem Louis aggódó tekintetével találtam szemben magam.

-Harry mi a baj?-kérdezte Lou majd odajött hozzám és megölelt.

-Chrys...........-kezdtem a mondandómba

-Chrys itt járt?-kérdezte Louis

-Igen itt járt.

-És egyáltalán mi történt?-kérdezte aggodalommal teli hangon én csak a konyha felé bólintottam és amikor beértünk akkor én leültem az asztalhoz Louis pedig mellém.

-Nos Louis elmesélem. Az egész úgy kezdődött, hogy hangokat hallottam a szobám felől és amikor benyitottam megláttam az ágyamon Chryst.
-Várj mit akarsz ezzel mondani?-kérdezte türelmetlenül
-Elmondhatom.?-bólintott-Szóval megkérdeztem tőle, hogy miért jött vissza. Ezután tudod te.......szóval......azt csináltuk.-mondtam elvörösödve.
-Ó. Szóval forró pillanatok voltak. Hmm...... az jó.-mosolygott Louis
-Ja tudom. Olyan rossz, hogy el kell mennie. Utána kell mennünk. Le kell beszélnünk erről.-hisztiztem mint egy kisgyerek
-Nem lehet. Ha ő így döntött akkor így kell lennie. Ez az ő döntése.-mondta Louis ekkor akkora düh fogott el, hogy képes voltam arra, hogy átváltozom és elmentem és követtem Chrys szagát. A látásomnak köszönhetően megtaláltam őt. Éppen egy vízesésnél fürdött. Meztelenül!!!!!!! Hmm....!!!!!! Nem sokkal később megláttam egy másik pasast aki odament hozzá. Morogni kezdtem és odaszaladtam hozzá. Az ösztöneim vezéreltek. Eléugrottam és elkezdtem morogni. Majd odamentem Chryshez.
-Harry te meg mit keresel itt?-kérdezte de nem változtam át. Megráztam a fejem és leugrottam a mélybe és ott változtam el. Kivánszorogtam egy szál boxerbe a vízből és megráztam göndör hajamat így a helyén volt. Akkorra már Chrys és az az idegen pasas is lent volt én térdre rogytam mert elkezdett fájni a fejem és valaki elkapott és onnantól se kép se hang.
-Shh....Harry pihenj csak.-mondta Chrys majd megsimította az arcom majd a hajamba túrt. Sóhajtottam egyet majd visszaaludtam. Egyszerre csak azt vettem észre, hogy egyedül vagyok. Istenem remélem nem mentek el. Annyira megrémültem de amint megfordultam megláttam életem szerelmét. Aludt mint az angyalok. Nem tudtam betelni vele. Azok a telt ajkak és a szemei amik még jobban elvarázsolnak.
-Van valami az arcomon?-kérdezte álmosan
-Nincsen. Csak nézegetlek egy kicsit. Szeretlek.-mondtam majd szorosan hozzám bújt és megcsókolt.
 -Mindennél jobban Chrys.-mondtam majd megcsókoltam őt.
-Hogy van a szerelmes pár?-kérdezte és belépett Kenedy
-Kenedy? Hogy vagy?-kérdeztem és kezet fogtam vele.
-Csak tudd a lányommal vagy együtt.-mondta és nekem se kép se hang csak kapkodtam a fejemet oda-vissza.
-Hogy mi?-kérdeztem
-Úgy van ahogy mondja. Ő az apám Harry. Az igazi.-mondta Chrys majd megpuszilta Kenedy-t.
-Ez szuper hír. Örülök neki.-mondtam szomorúan
-Mi a baj Harry?-kérdezte Kenedy
-Hát semmi. Felejtsétek el.-mondtam és leültem. Chrys leült mellém és átkarolt. Én megölelgettem
-Nem hittem volna, hogy ilyen szoros kötelék van köztetek.-mondta
-Maga meg kicsoda?-kérdeztem idegesen
-Én Chrys nagybátyja vagyok. Te pedig ha jól tudom Harry. Örvendek.-mondta majd kezet ráztunk.
-Tudod nekünk hamarosan mennünk kell Harry és te nem jöhetsz velünk.-mondta hirtelen Kenedy.
-És miért nem?-kérdeztem idegesen
-Nem kockáztathatunk. Muszáj itt maradnotok mindannyian. Chrys majd új sereget toboroz és majd a csata után visszajövünk és mindenki élheti tovább az életét. Ez lesz mindenkinek a legjobb.-mondta Kenedy majd kiment a házból.
-Ezt nem hiszem el.-dőltem hátra az ágyban. Chrys a fejét a mellkasomra tette.
-Ez lesz a legjobb megoldás Harry. Így jobb lesz.-suttogta és egyet értettem vele. Magam sem értem, hogy miért.
-Addig maradhatok amíg el nem mentek?-kérdeztem
-Persze maradhatsz.-mondta Chrys nagybátyja akinek a nevét még nem is tudom.
-Egyébként mi a neve ha szabad tudnom?-kérdeztem és remélem választ kapok a kérdésemre.
-A nevem Craig. Remélem még sokat fogunk találkozni.-mondta majd ő is kiment.
-Chrys én nem akarom, hogy elmenj. Túlságosan fájdalmas lenne nekem.
-Ezért nem akartam, hogy idegyere. Legalább úgy nem lesz rosszabb a távozás. Na meg persze a búcsúzkodás se.-mondta Chrys. Nem akartam erről többet hallani ezért inkább tereltem a témát. Igazából nem is nagyon beszélgettünk csak pihentünk egymás karjaiban. Este nyársaltunk. Mit mondhatnék jól esett. Már végre igazi kaját ehetek. Amikor végeztünk Kenedy megengedte, hogy Chrys mellett aludjak. Lassan nyugovóra tértünk de mi nem tudtunk aludni.
-Hé Harry ébren vagy?-lökött meg
-Igen. Nem tudok aludni.-mondtam majd megkerestem a kezét és összekulcsoltam az enyémmel.
-Szeretlek Harold,.mondta Chrys majd adott egy csókot.
-Én is szeretlek. De nagyon. Nem tudnám elviselni ha valami bajod esne.-mondtam majd szorosan magamhoz öleltem. Szegénykéből majdnem kinyomtam a szuszt.
-Harry a szeretetet szinte megöl. Nem kapok levegőt.-mondta elcsukló hangon.
-Bocsi.-pusziltam meg a feje búbját.
-De most már tényleg aludni kellene.-mondta Chrys majd a fejét a mellkasomra helyezte és elaludt és én is követtem őt az álmok birodalmába.  Amint felkeltem Chryst kerestem de nem volt mellettem. Nagyon megijedtem. Felriadtam és elkezdtem keresni mindenhol de nem találtam. Ugye nem mentek el????? Még ne. Egyszerre amikor visszamegyek a szobába észrevettem egy levelet az ágyon. Amint elolvastam elordítottam magamat és sírni kezdtem. Szorongattam a levelet és a könnyeim utat találtak maguknak. Gyorsan elfutottam és visszamentem a házba és egyenesen felmentem a szobámba. Még a többieknek sem köszöntem. Csak egyedül akartam kisírni magam. Egyszer csak meghallom, hogy valaki kopogtat.
-Gyere.-mondtam majd a fejemet a párnába temettem. Eleanor hangját hallottam meg.
-Mi a baj Harry?-kérdezte én pedig odaadtam neki a levelet.
-Milyen karkötőről beszélt a levélben?-kérdeztem
-Ezt már régen oda akartam neked adni. Személyesen Chrys kért meg rá, hogy adjam oda neked de csak ha már elment.-mondta majd a zsebéből előhúzott egy ezüst karkötőt és odaadta nekem.
-Istenem.-döbbentem meg
-Mi az Harry?-kérdezte Eleanor
-Rosszabb a helyzet mint amire számítottam.-mondtam ledermedve.
-Várjunk, csak nem.........de. Ez akadályozza meg, hogy Chrys átváltozzon teljesen farkassá.-mondtam majd remegve a szekrényemre tettem a karkötőt és próbáltam kitalálni, hogy mi legyen. Vagy elviszem vagy örökre farkas mard. Hát persze, hogy az elsőt választottam. Meg kell találnom őt minél hamarabb.

11.rész 18+

CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
11.Fejezet

Chrys Szemszöge

Azokat a napokat amiket Harry nélkül töltök maga a pokol. Nagyon hiányzik már. Meg sem akarom látogatni mert félek letépné a fejemet. Nem tehetek róla látnom kell őt. Minél előbb a karomban akarom tartani őt és csókolni. Nos amikor mindenki elaludt még a saját apám is akkor kinyitottam a ház ajtaját.
-Chrys te meg hova készülsz?-kérdezte a hangja alapján Craig
-El kell mennem. Majd jövök..-fogtam sietősre, hogy gyorsan el tudjak indulni.
-Tudom, hogy hozzá indulsz. Sok sikert.-mondta Craig majd megölelt én pedig elindultam a házhoz ami után úgy sóvárgok. Amint beléptem elkapott egy sírás roham. Nem fogom soha elfelejteni ezt a helyet. Még egyszer körbe akartam járni és emlékezni rá. Felbaktattam az a lépcsőkőn és egyenesen Harry szobája felé vettem az irány. Féltem benyitni, mert mi lesz ha leszedi a fejemet vagy addig szorít ameddig meg nem fulladok.. Hosszas unszolás után lenyomtam a kilincset és meglepve tapasztaltam, hogy Harry nincs bent. Körülnéztem a szobában majd leültem az ágyára aminek jellegzetes illata betöltötte az egész szobát. Elmerültem a gondolataimban és észre sem vettem amikor Harry belépett a szobába.
-Chrys?!-mondta Harry majd amikor felnéztem rá és belenéztem a zöld szemeibe akkor tudtam, hogy kisírta magából a fájdalmat amit okoztam neki.
-H..Harry..-ennyit tudtam mondani.
-Ezt nem hiszem el.Annyira aggódtam miattad amiért eltűntél most meg idejössz???Ezt nem értem, magyarázd meg.-követelte Harry nagyobb hangerővel mint kellett volna.
-Hát Harry miután elmentem nagyon hiányoztál és még mielőtt rám kiabálnál azért jöttem vissza hogy lássalak de úgy látszik kár volt ide jönnöm. Megyek is.-mondtam majd felálltam és elkezdtem az ajtó felé sétálni de Harry visszarántott és bezárta az ajtót.
-Most már nem mehetsz el. Sajnálom de annyi a feszkó bennem amióta elmentél, hogy nem is tudom magamat kontrollálni.Sajnálom de nem engedhetlek el téged.-mondta Harry majd megölelt és visszabotorkáltunk az ágyhoz majd lefektetett.
-Mire készülsz Harry?-kérdezte ijedten de sejtettem-
-Amit már rég meg kellett volna tennem.-mondta Harry majd megcsókolt és elkezdte levenni a pulóveremet. Éreztem, hogy egyre jobban melegem lesz. Én is elkezdtem megszabadítani Harryt a pólójától és megsimítottam felsőtestét és szemügyre vettem a tetoválásait.
-Egyébként amíg nem beszéltél velem a suliban akkor varrattam ezt az egyik téged a másik pedig engem ábrázol.-mondta Harry majd megcsókolt. Kezeit levezette a csípőmre és onnan a fenekemre amibe belemarkolt.
-Harry én félek.-mondtam
-Ne félj nem lesz semmi baj,de ha szeretnéd meg állhatunk.-mondta Harry
-Nem akarok csináld.-mondtam majd megcsókoltam Heves szívveréssel demonstráltam, hogy mit tud belőlem kiváltani. A kezeimmel az övéhez nyúltam és elkezdtem kicsatolni. Letoltam róla majd ő maga vette le a ruhadarabot. Harry kezei sem tétlenkedtek. Lehúzta a nadrágomat a bugyimmal együtt majd megszabadított a pólómtól és a melltartómtól is. Nagyon kényelmetlenül éreztem magam, hogy itt fekszek előtte tök pucéran míg ő rajta még ott van a boxer. Oda akartam nyúlni, hogy  eltávolítsam de nem engedte.
-Kérlek hagyd ezt most.-mondta Harry feldúltan majd elkezdte a nyakamat csókolgatni majd az egyik kezével elkezdte a mellemet kényeztetni. Én megsimítottam a hátát párszor. Majd elkezdett egyre lentebb vándorolni. A melleimet kényeztette egy darabig majd tovább csókolgatott. Nem bírtam ki. Összecsuktam a lábamat de Harry szétfeszítette azokat így hozzá tudott férni a csiklómhoz. Bedugta a fejét és elkezdett NYALNI. Úr Isten alig bírtam valamilyen hangot. Beletúrtam Harry hajába és egy picikét meghúztam és nyöszörögtem. Majd éreztem, hogy egy ujja bennem van, majd ez után felvezetett még egyet és elkezdte ki-be húzgálni őket. Nagyon fájt de nem akartam hangos lenni. Éreztem egy különös érzést a hasamban majd elélveztem. Harry pedig feljött hozzám majd megcsókolt.Éreztem hogy egyre jobban keményedik férfiassága és beparáztam.
-Harry kérlek most hagy csináljam én.-mondtam ész nélkül a szavakat.
-Micsoda? Nem kell ha nem akarod.-mondta Harry de én bólintottam. Harry leszállt rólam és mellém ült. Felültem én is majd letérdeltem elé. Harry a karján támaszkodott.
-Figyelj ha nem jó akkor szólj.-mondtam és ő bólintott. Körülfogtam a kezemmel és erre Harry felnyögött. Ettől magabiztosabb lettem. Elkezdtem fel-le húzogatni a kezemet és láttam,hogy az izmai megfeszülnek érintéseim nyomán. Elkezdtem a hegyét bevenni a számba és aztán egyre többet vettem be a számba, de még így sem fért bele teljes mérete a számba.
-Ne erőltesd.-mondta Harry majd éreztem, hogy valami kilövell és egyenesen lecsúszik a torkomon. Amikor eltávolodtam tőle a szám elé kaptam a kezemet és meg voltam rémülve.
-Semmi baj Chrys de annyira jó voltál, hogy nem akartalak leállítani. Nem akartam a szádba élvezni.-mondta bűnbánóan Harry
-Semmi baj Harry.-mondtam majd odamentem hozzá és megcsókoltam és hátradöntöttem az ágyon. Átölelt és fordított a pozíciónkon és én kerültem alulra. Bepozicionálta magát és a hegyével a csiklómat izgatta én erre felnyögtem.
-Chrys én nem akarok neked fájdalmat okozni.-mondta Harry
-Akkor csináld gyorsan és ne aggódj a fájdalom miatt kibírom.-mondtam majd megcsókoltam és egy határozott mozdulattal belém lökte férfiasságát. Annyira fájt egyszer azért mert éppen most vette el a szüzességem másodszor pedig nagyon nagy mérete van.
-Semmi baj Chrys jobb lesz esküszöm.-csitítgatott Harry majd elkezdett lassan mozogni. Egyre hangosabban adtam Harry tudtára, hogy múlik a fájdalom. A hátát karmolásztam amíg nem enyhült a fájdalom és utána pedig csókolóztunk vagy a haját túrtam és ziháltam Harryvel együtt. Fokozatosan gyorsabb tempóra kapcsolt és éreztem, hogy közelít a 2. orgazmusom.
-Harry azt hiszem hogy elmegyek.-mondtam 2 tolás között.
-Én is Chrys. Tartsd még egy kicsit.-mondta Harry én pedig egy aprót bólintottam.
-Nem bírom tovább.-mondtam
-Engedd el Chrys.-nyögte Harry a fülembe majd együtt jutottunk el a csúcsra. A melleimet párnának hazsnálta. Ziháltunk mind a ketten.
-Harry muszáj mennem.-mondtam ki végül.
-Miért hisz most.....-mondta Harry de nem tudta befejezni. Kihúzta magát belőlem és elsápadva néztem Harry véres péniszét és ahova még került belőle.
-Sajnálom Harry nem akartalak összevérezni.-mondtam majd elkezdtem sírni.
-Semmi baj ez ennek a folyamatnak a része.-mondta Harry majd odajött hozzám és felemelt.
-Gyere zuhanyozzunk le.-mondta Harry majd bevitt a fürdőbe és megtisztította magát és engem is a vértől majd kiszálltunk és felöltöztünk azaz csak én. Harry csak visszavette a boxerét és úgy ment vissza a szobájába én pedig követtem őt.
-Kérlek Chrys legalább ígérd meg, hogy nem lesz semmi baj veled amíg távol vagy.-mondta megtörten Hazz
-Megígérem. Ne aggódj miattam. Gyere ide te csődör.-mondtam majd ölelésre nyitottam a kezeimet. Harry elnevette  magát és megölelt.
-Figyelj Chrys ezt már rég óta szerettem volna neked adni.-mondta Harry majd elment a szekrényhez és kivett belőle egy dobozt majd átnyújtotta nekem.-Még az anyukámé volt és szeretném neked adni.-mondta Harry majd megcsókolt.-De majd az úton bontsd ki.
-Rendben van. Most mennem kell.-mondtam és Harry lekísért az ajtóig.
-Szia Chrys remélem még összefutunk.-mondta Harry és szorosan magához ölelt.
-Én is Harry.-mondtam majd egy utolsó csókot nyomtam a szájára és elmentem. Amint visszaértem Kenedy az apám és Craig már fent voltam.
-Szia Chrys Craig mesélte hova mentél.-mondta Kenedy majd megölelt és viszonoztam
-Bocsi de nagyon fáradt vagyok elmegyek aludni.-mondtam majd jó éjszakát kívántak és lefeküdtem az ágyamra és kinyitottam a dobozt. Egy gyűrű volt benne és egy nyaklánc. Sírva vettem fel a gyűrűt és a nyakláncot majd elmentem aludni.

10.fejezet

10.Fejezet

Chrystina szemszöge

-Nos elárulná végre, hogy ki az apám?-kérdeztem karba tett kézzel.

-Az igazi apa nem más mint Kenedy.-mondta én pedig teljesen lefagytam ahogy ezt kimondta Kenedy az apám? Ez cikázott át a fejemen.

-Elnézést azt hiszem, hogy el kell mennem kiszellőztetni a fejemet.-mondtam majd a válaszát meg nem várva kifutottam az egyenesen oda futottam ahol eltemettem az apámat. Letérdeltem a sírjához és elkezdtem sírni majd a földet verni. Csak azon járt az eszem, hogy ezt eddig miért nem tudtam. Annyira idegesített. Egyszer csak meghallottam a faágakat ahogy reccsennek. Amint a hang irányába kapom a fejem megláttam az apámat.

-Chrys.-mondta majd elkezdett felém közeledni. Dühömben odamentem hozzá és lekevertem neki egy nagy pofont. 

-Miért Kenedy? Miért nem mondtad el, hogy te vagy az apám?-kérdeztem és elkezdtem hisztérikusan sírni.

-Mert nem találtam fontosnak egyébként is csak azért nem mondtam el, hogy ne legyen ebből semmilyen konfliktus. Sajnálom Chrys.-mondta Kenedy azaz az igazi apám.

-Ne inkább ne. Nos APA menjünk és keressünk új hadsereget.-mondtam majd elmentem mellette és elindultam a kunyhó felé ahol az a pasas élt és berontottunk az ajtón.

-Á Kenedy látom formában vagy.-mondta a pasas és kezet rázott Kenedyvel.

-Amint látod Craig megvagyok.-válaszolta az apám

-Gondolom elmondtad neki azt, hogy te vagy az apja?-kérdezte Craig

-Igen. Muszáj volt.-mondta Apa és rám nézett de én elfordultam.

-ÉS merre mentek tovább?-kérdezte Craig

-El kell mennünk Liverpoolba, csak ott találhatunk új falkát. Na meg persze Chrysnek el kell csalni a többi farkast innen.-mondta apa

-Liverpoolba? Mindig is el akartam jutni oda.-mondtam izgatottan

-Akkor most el fogsz. Amikor még meg sem születtél apáddal folyton csak utaztunk és Liverpool nem volt olyan mint most. Gyilkosságok sorozata történt és sok farkas befészkelte magát. Szóval nem lesz valami fényes a helyzetünk.-mondta Craig

-Nem baj ez a kötelességem.-mondtam-Kenedy már mint apa edzhetnénk egy kicsit.-mondtam tovább

-Rendben van.-mondta Kenedy majd kiment és én pedig követtem......

Eleanor szemszöge

Lou-val minden olyan jó. Mindig megnevettet és tipikus az a srác aki szeret a figyelem középpontjában lenni. Megbeszéltük, hogy elmegyünk sétálni de azt nem mondta, hogy hova. Nagyon izgultam emiatt na meg amiatt hogy Chrys mikor hív fel. Ahogy Louval kézen fogva sétáltunk akkor bevezetett az erdőbe és elértünk egy kis tisztást. 

-Nos Eleanor. Piknikezni fogunk.-mondta Louis majd adott egy csókot és elvezetett a pokrócig és leültünk rá. Előszedte a csomó kaját majd elkezdtünk enni. Louis folyton csak a répát tömte amitől már röhögnöm kellett. Annyira vicces volt. Megkínált vele és elfogadtam. Egyszer csak meghallottunk egy fájdalmas kiáltást.

-Gyere nézzük meg mi volt ez.-mondtam izgatottan majd egy sűrű, fákkal teli helyre érkeztünk. Megláttam egy férfit és egy lányt. Aki éppen megtámadta a férfit.

-Jólvan mára elég volt ennyi.-mondta a férfi majd felsegítette a lányt.

-Louis nem akarok ábrándokat kergetni de az Chrys.-mondtam erre oda kapta a fejét. Chrys erre nézett és mondta a férfinek hogy majd ő is megy.
-Ki van itt?-kérdezte Chrys. Nem válaszoltunk semmit
-Eleanor t...te vagy az?-kérdezte Chrys majd odajött hozzánk
-Úr isten Chrys.-mondta Louis vékony hangon majd megölelgette
-Annyira hiányoztatok nekem skacok. Mi történt veletek?-kérdezte Chrys-Csak nem összejöttetek?
-De igen. De te honnan tudsz erről?-kérdezte Louis felvont szemöldökkel
-Egyébként is tudtam na meg Eleanor felvilágosított a fejleményekről.-nevetett Chrys-Na de gyertek velem. Elmegyünk az igazi apámhoz. Na meg persze bemutatom nektek Craig-t.-mondta Chrys majd megfogta a kezünket és egy kunyhó féleséghez vezetett és előtte égett egy hatalmas tábortűz. Azonnal felismertem Kenedyt de a másik fickót nem ismertem fel.
-Sziasztok nézzétek kiket hoztam.-mosolygott Chrys
-Á Eleanor és Louis Tomlinson. Őrvendek Louis.-mondta Kenedy majd kezet rázott vele
-És ő ki?-kérdeztem Kenedytől
-Ő itt Craig a testvérem.-mondta Kenedy
-Wow.-mondtuk mind a hárman
-Na és ki az apukád Chrys?-kérdezte Louis
-Itt áll mellettem.-mondta Chrys
-Kenedy?? Kenedy az apád?-kérdeztem zavarodottan és Kenedyre bámultam és vártam a válaszát
-Igen. Én vagyok Chrys apja.-mondta Kenedy majd átölelte a lányát.
-Ez nagyszerű.-mondtam de Chrys le volt törve
-Mi a baj?-kérdeztem és megsimogattam a hátát majd leültünk a tábortűz elé
-Annyira hiányzik Harry na meg persze Zayn Liam és Niall és ti is nagyon hiányoztok nekem. Mindig arra gondolok, hogy miért pont velem történik ez meg. Talán az a sorsom, hogy boldogtalan legyek.-mondta Chrys majd el kezdett sírni.
-Ne mondj ilyeneket. Harry a szerelmed és ő is nagyon hiányol téged. Folyton rólad beszél. Alig bírja abbahagyni nagyon  aggódik érted.-mondtam majd megszorítottam a kezét.
-Ezt jó hallani. Mármint azt, hogy aggódik de nem kell. Meg is mondhatjátok neki, hogy ne beszéljen többet rólam. Egyébként is pár nap múlva elhagyjuk London-t. Liverpool-ba megyünk új sereget találni na és persze nem fognak titeket zargatni a farkasok. A szagommal elcsaljuk őket így ők is Liverpool-ba kötnek ki. Majd megküzdünk velük és a csatát már nem fogjátok látni. Ne is próbálkozzatok Liverpool-ba jönni. Meg ne forduljon a fejetekbe.-mondta Chrys komoly arckifejezéssel
-Értettem. Nem fogok szólni sem Harrynek sem a fiúknak, de ha kihúzzák belőlem, hogy hova mentél akkor is mást fogok mondani.-mondtam biztatóan majd megöleltem.
-Gyertek kaja van!-kiabálta Craig
-Gyere menjünk és élvezzük ki ezt az estét.-mondtam majd felhúztam a földről és elmentünk enni. Jókat nevettünk a tűz körül. Szinte már egy családnak éreztem magamat. Amint végeztünk Chrys félre hívott mert beszélni szeretett volna velem.
-Figyelj Eleanor vidd el ezt Harrynek és mond meg neki, hogy jól vagyok és, hogy ne is próbáljon utánam jönni.-mondta Chrys majd odaadta a karkötőjét
-Megértettem és átadom az üzenetedet.-mondtam majd a karkötőt becsúsztattam a zsebembe majd visszamentünk és régi történeteket kezdett el Craig mesélni. Nagyon jól éreztük magunkat kár, hogy mindjárt vége lesz. Chrysék elmennek mi pedig itt maradunk és elfeledkezünk mindenről. Remélem nem így fog alakulni majd.

Köszönöm a rendszeres olvasóknak, hogy figyelik a blogomat és szeretném megköszönni azt, hogy ilyen sokan olvassátok. :) Emily S.

-

9.fejezet

9.Fejezet

A telefonom csörgésére ébredtem fel. Kómásan felemeltem a telefont és lenyomtam a gombot.

-Szia Chrys. Hogy vagy így az első napon?-kérdezte Eleanor.

-Éppen aludtam.

-Bocsi nem akartalak felébreszteni.-mondta bűnbánóan

-Semmi baj amúgy is fel kellett volna kelnem. Egyébként "otthon" mi újság van?-kérdeztem

-Harry dúl-fúj. Nem érti miért mentél el és hogy minek. És képzeld Louis ahogy felkelt úgy köszöntött, hogy "Szia szerelmem".Ez jelent valamit?-kérdezte 

-Igen ez azt jelenti, hogy szeret téged. Legyetek boldogok és gratulálok nektek előre is. Legyetek együtt amíg tudtok.-mondtam

-Kivel beszélsz Eleanor?-kérdezte valaki a vonal túlsó végéről

-Senkivel.-válaszolt Eleanor.

-Dehogy nem. Add ide a telefont.-követelőzött

-Nem Harry. Nem adom oda.-mondta és erre a névre beleborzongtam

-Halló.-szólt bele Harry de én letettem.

Istenem miért kell ennek megtörténnie?? Miért pont én? Mindegy is nem törődöm ezzel a kérdéssel hisz úgy is egy dolog volna a válasz. "Falkavezér". El kell fogadnom s sorsomat és azt, hogy nem láthatom többet Harryt, Eleanort Louist és a többieket. Meg akarom kímélni őket a háborútól. Ajtónyitódásra lettem figyelmes. Belépett rajta egy 30-as éveiben járó férfi.

-Maga meg kicsoda?-kérdezte a férfi

-Bocsánat. Már megyek is.-mondtam majd kimentem volna ha nem fogja meg a csuklóm.

-Semmi baj de kérlek maradj. Látom, hogy elszökött vagy eljött valahonnan. Gondolom úgy falkát keresel.-mondta én pedig elsápadtam

-Maga honnan tud erről?-kérdeztem ijedten

-Onnan, hogy én is farkas vagyok. Mint te.-mondta majd kifújtam a levegőt.

-Értem. Igaza van tényleg kéne egy új falka.-mondtam helyeslően

-Tudta, hogy több farkas képes regenerálódni?-kérdezte a pasas

-Ez pontosan mit jelent.?-kérdeztem mint egy analfabéta

-Felébredni vagy ha jobban tetszik újjászületni.-mondta én pedig teljesen ledöbbentem amit mondott.

-És ezt miért mondja el nekem?-kérdeztem

-Mert maradt jó pár farkas aki regenerálódott és itt vannak csak elmentek vadászni. Egy bizonyos Kenedy is velük van.-mondta és annyira megörültem, hogy sírva fakadtam.-Minden rendben?-kérdezte

-Igen csak ahogy meghallottam Kenedy nevét nagy kő esett le a szívemről. Mint ha csak az apám lenne de sajnos az igazi apám már régen meghalt.-mondtam szomorúan

-Hogy mi ez hülyeség. Az az ember nem az igazi apád volt aki a kezed közt halt meg. Ő csak a mostohaapád volt.-mondta és pedig teljesen összezavarodtam

-Hogy mi én ezt most nem értem. Ezek szerint hazudtak nekem?-kérdeztem és a dühtől elfeketedett a szemem

-Igen Kenedy nem mondta még neked?-kérdezte én pedig csak a fejemet lóbáltam jobbra-balra.

-Akkor majd én elmondom. Az igazi apád...........és vártam, hogy elmondja azt amit tudni akartam.

Eleanor Szemszöge

Éppen a konyhapultnál eszek egy szendvicset olyat amilyet Chrys-nek is készítettem. Nagyon szomorú voltam amiért elment. De ha így érezte jónak akkor ez ellen nem lehetett semmit se tenni. Nagyon hiányzik de nem csak nekem. Még a fiúknak is de főleg Harrynek. Azóta ki sem jött a szobából amióta beszéltem Chrysszel de ő ezt nem tudta meg, szerencsére. Louis belépett a konyhába egy csíkos pólót viselt és egy piros csőgatyát. Nagyon megtetszett Louis az elmúlt napokban.

-Szia Louis.-köszöntem oda neki

-Szia Eleanor. Mizujs?-kérdezte kisfiúsan majd leült mellém és bámult rám. Éreztem, hogy egyre jobban pirosodik az arcom Louis miatt. Mosolyra húzódott a szája.

-Semmi. Éppen eszek. Kérsz egy harapást?-kérdeztem majd odanyújtottam neki és egy nagyot beleharapott és elkezdett rágni.

-Ez nagyon finom.-mondta Louis

-Köszi, ezt csináltam Chrysnek amikor.......-sírtam el magam

-Állj azt akarod mondani, hogy te itt voltál akkor amikor Chrys elment?-kérdezte Louis és nem lett dühös.

-Hát tulajdonképpen igen. Kérlek ne árulj el Harrynek. Félek, hogy letépné a fejem ha rájönne.-mondtam és Louis csak mosolyogva bólintott.

-Figyelj olyan finom volt ez a szendvics, hogy,..........csinálok neked-mondtam

-Köszönöm.-mondta majd adott a számra egy puszit. Egy kicsit lefagytam erre a mozdulatára.-Ja és mielőtt elkezdenéd szeretnék neked elmondani egy fontos dolgot.-mondta Louis komoly arckifejezéssel.

-Hallgatlak Louis.-mondtam majd leültem és utána megfogta a kezem.

-Nem tudom, hogy hogyan kezdjem de amikor megláttalak először azt éreztem amit még soha. Ezernyi pillangó kezdett el röpködni a gyomromban. Szóval csak azt szerettem volna mondani, hogy vagyis kérdezni, hogy ha esetleg.......Most azt akarod megkérdezni, hogy leszek-e a barátnőd?-kérdeztem

-Igen. Igen?-kérdezte Louis és a válaszomat vártam és odahajoltam hozzá és megcsókoltam.

-Igen Louis.-mondtam majd megint megcsókoltam és a karjaiba vont engem.

-Szeretlek Eleanor.-mondta Louis

-Én is szeretlek.-mondtam majd szorosan átöleltem. Egy nagy pukkanásra lettünk figyelmesek.

-Sok boldogat nektek skacok.-mondta Niall ahogy beléptek az ajtón egy üveg pezsgővel.

-Köszönjük de hogyan?-kérdeztem 

-Louis mondta, hogy el fogja neked mondani, hogy szeret téged és gondoltuk megünnepelhetnénk egy pohár pezsgővel.-mondta Zayn

-Elő azokkal a pezsgős poharakkal.-mondta Liam és elővette a szekrényből 5 poharat és mindet teletöltötte.

-Koccintsunk Louisra és Eleanorra.-mondta Liam és összekoccintottuk a poharakat. Boldog voltam ebben a pillanatban de még mindig Chrys-en járt az eszem. Remélem nem esett semmi baja és jól van. A gondolatmenetemet Louis szakította félbe egy csókkal. Finoman kebeleztem be ajkait. Annyira álom szerű volt ez az egész. Mint ha csak attól félnék hogy felébredek de nem így van. Őszintén szólva örültem neki, hogy így alakult Louissal.

8.Fejezet

8.Fejezet

Chrystina szemszöge

-És mi szél hozott titeket?-kérdeztem mosolyogva

-Louis mesélt erről a kis incidensről és szerette volna ha megismerkedünk veled.-mondta Niall

-Ez kedves volt tőle.-mondtam majd megsimítottam a fájó területet az arcomon.

-De az hogy megütött az nem volt helyes. Nem kellett volna ilyen messzire mennie.-mondta Harry majd idegesen ökölbe szorította a kezét

-Ebben nincs igazad. Elengedtem Klaudiát aki nem mellesleg a másik falkavezér és ha itt tartottuk volna akkor nem kellett volna csatázni. Szóval igaza volt.-sóhajtottam egyet

-Igen igazam volt.-mondta a hátam mögött Lou és belépett a konyhába és hátulról megölelt.-Bocsánat nem akartam csak annyira feldühítettél te nőszemély.-nevetett Louis majd adott egy puszit.

-Semmi gond de ha legközelebb csesztetsz én kikészítelek.-mondtam mosolyogva majd visszaöleltem és összekócoltam a haját. Közben arra gondoltam, hogy itt kell majd hagynom őket. Azt még nem tudom merre megyek de el kell mennem.

-Nos hol fogtok aludni?-kérdeztem

-Hát mivel a kocsiban nem akarunk aludni Louis felajánlotta a szobákat nekünk de így is kettesével kell aludnunk.-mondta Liam

-Stip-stop én alszok Eleanorral.-mondta Louis és odament hozzá és felkapta szegény lányt. Szegény nagyon megszeppent. Elvörösödött egy kicsit.

-Nyugi nem harapok......nagyot.-később hozzátette Louis

-Örülök neki.-mosolygott Eleanor de utána elnevette magát

-Chrys te kivel alszol?-kérdezte Zayn

-Hát a mellettem ülő kis bajba keveredővel.-nevettem el magam Harry pedig felhúzta a szemöldökét. Karba tett kézzel duzzogott.-Jajj nemár tudod, hogy nem sértésnek szántam mert te az és bajba keveredőm vagy.-mondtam majd adtam neki egy puszit. Megölelt de olyan szorosan, hogy nem kaptam levegőt.

-Na jól van szerintem tegyük el magunkat holnapra éppen elégvolt ez a nap.-mondtam majd ásítottam egyet.

-Egyébként miért van bekötve a vállad.?-kérdezte Niall

-Megmutassam?-kérdeztem és aprót bólintottak mindannyian és Louis segített levetni a kötést

-Azta. Ezt meg ki csinálta? Basszus ez nagyon durva.-mondta Liam

-Tudom. Klaudia egyik talpnyalója kiszakított egy kis darabot a vállamból.-mondtam

-Persze de úgy hogy a csont is kilátszott.-mesélte Louis

-Hogy mi?-kérdeztem vékonyabb hangon.

-Igen még jó hogy a farkasnyál erre is jó. Ha nem kötöztem volna be meg nem kezeltem volna le akkorpár órán belül meghaltál volna.-mondta komoly arckifejezéssel Lou

-Basszus.-mondtam mert belenyilalt a fájdalom.

-Ez sokszor elő fog fordulni.-mondta Eleanor.

-Értem akkor mehetünk aludni?-kérdeztem majd felpattantam a helyemről.

-Igen mehetünk.-mondta Hazz féloldalas mosollyal.

-Ajjaj akkor mi nem fogunk aludni.-mondta Zayn nevetve

-Miért?-kérdeztem

-Ez a mosoly azt jelenti, hogy meg fog khm....szóval....nem hinnem mert ha egy ujjal is hozzámér kiszedem a fogait.-fejeztem be Zayn mondatát és megsimítottam Harry haját.

-Soha nem tennél ilyet a kis barátocskáddal.-mosolygott Harry

-Hát persze.-mondtam mosolyogva-Akkor jóéjt.-mondtam majd felmentem és lefeküdtem az ágyba. Nem sokkal ezután ajtó nyitódásra lettem figyelmes.

-Chrys tényleg el akarsz menni?-kérdezte Eleanor

-Igen muszáj lesz. De ne mondj a fiúknak semmit. Majd mielőtt elmennék bemegyek és elköszönök tőled. Oké?-kérdeztem és egy aprót bólintott és láttam egy kósza könnycseppet az arcán. Megöleltem és engedtem, hogy sírjon.

-Semmi baj nem lesz. Nyugodj meg.-mondtam majd a hátát simogattam.

-Hékás megzavartam valami fontosat?-kérdezte Harry mosolyogva

-Nem, semmit. Átkísérem Eleanort a szobájába, mindjárt jövök.-mondtam majd felkeltünk és átmentem vele a szobájába. Louis éppen zuhanyzott. Leült az ágy szélére és követtem őt.

-Sok sikert.-mondta Eleanor majd adott a homlokomra egy puszit.

-Köszönöm.-mondtam majd kimentem de előtte megvártam, hogy betakarózzon.

-És egyébként egész szép pár lennétek Louval.-mondtam majd kisétáltam az ajtón és átmentem a szobánkba. Harry szintén a fürdőben volt és zuhanyzott. Én addig gyorsan összepakoltam pár cuccot . Eldugtam az ágy alá, hogy senki se lássa.
-Szia szépségem.-mondta Harry
-Én nem vagyok a szépséged.-mondtam durcásan
-Dehogy nem. Csak az enyém vagy. Ha történne veled valami azt nem élném túl Chrys.-mondta Harry majd leült mellém és megcsókolt.
-Tudom Harry. Én sem ha veled történne valami.-mondtam majd megöleltem és elterültünk az ágyon.
-Szeretlek Haroldom.-mosolyogtam
-Én is szeretlek Chrystinácskám.-nevetett Harry majd adott egy szenvedélyes csókot a számra.
-Aludjunk.-mondtam majd magunkra terítettem a takarót
-Azt hiszem, hogy a törölközőnek mennie kell.-mondta Harry majd a kezében megláttam a törölközőt.
-Úr Isten. Ugye van rajtad boxer?-kérdeztem ijedten és enyhén elvörösödve.
-Nincs. Én meztelenül szoktam aludni...néha.-mosolygott Harry
-Hát ne gyere hozzám közel.-mondtam majd háttal feküdtem neki.
-Miért ne most már hivatalosan is a barátnőm vagy. Nem kell magamat előtted bújkálnom, olyan értelemben.-mondta Harry majd átkarolt ezzel közelebb húzva magához.
-Ne gyere közelebb ha nincs semmi rajtad.-mondtam majd leemeltem a kezét a csípőmről.
-Kérlek. Ki akarom élvezni minden pillanatát annak, hogy melletted vagyok.-mondta Harry majd megölelt.
-Én is Harry de annyira zavarban vagyok miattad.-nevettem el magam
-Nem kell. Ne legyél zavarba.-mondta Harry majd lekapcsolta a villanyt.-Jóéjt szerelmem.-mondta Hazz majd belepuszilt a hajamba. Én átfordultam és megöleltem.
-Neked is lovagom.-mondtam én is majd megcsókoltam és elaludtunk azaz csak Harry. Én ébren voltam mivel el kell mennem messzire.Nem tudtam levenni a szememet Harryről. Olyan tökéletes volt így.Egyszerűen azt hittem, hogy csak álmodok. Utoljára beletúrtam göndör hajába és egy kicsit lehunytam a szemem. Amint az órára néztem hajnali 3 volt. Tökéletes időpont. Felöltöztem rendes ruhába és előszedtem a csomagomat az ágy alól nem nagy csak egy hátizsák volt. Bementem Eleanorhoz, hogy elköszönjek tőle de csak Louist találtam ott aki durmolt. Lefelé vettem az irányt, hogy elhagyjam a házat de amikor a lépcsőhöz értem fényt pislákolt a konyhában. Amint beléptem megláttam Eleanort, ahogy szendvicseket csomagolt alufóliába. Odamentem hozzá és megöleltem.
-Ezeket neked csináltam.-mondta Eleanor majd a kezembe adta a szendvicseket.
-Nem kellett volna.-mondtam
-De igen. Nem akarom, hogy éhen halj itt nekem.-mosolygott El majd elsírta magát. Megöleltem és kisírta magát a vállamon.
-Most menned kell.-mondta Eleanor majd kikisért az ajtóig.
-Köszönöm Eleanor. Felírtam neked a telószámom. Ezen bármikor hívhatsz.-mondtam majd odaadtam neki az említett papírlapot. Megköszönte majd utóljára megöleltem és elindultam. Nem az úton mentem hanem az erdőben. El kell a farkasokat csalnom innen. Nem akarom, hogy bajba kerüljenek Harryék. Nem tudom, hogy hány órája gyalogolhattam amikor egy kunyhóhoz érkeztem. Bekopogtattam de nem volt válasz.. Amint kinyitottam ledöbbentem. Nem arra számítottam amit láttam. Nem volt bent senki sem, teljesen elhagyatott volt.  Találtam egy ágyat is. Letettem a cuccomat és ettem egy Eleanor által készytett szendvicsből. Nagyon finom volt. Majd miután megettem elnyomott az álom.

7.fejezet

7.Fejezet

-Nem tudom,nem ismertem fel.-mondta majd elkezdett potyogni a könnye. 

-Semmi baj majd én megvédelek, gyere elviszlek egy barátomhoz és ott lakhatsz nállunk.-mondtam majd felsegítettem és elvittem Louishoz aki nagyon megrémült.

-Várj most hova mész?-kérdezte Louis aggódva.

-Vissza. Meg akarom tudni, hogy mi járt erre.-mondtam-Viseld gondját amíg vissza nem jövök kérlek.

-Jólvan csak siess.-mondta majd megölelt és én visszaöleltem.

-Kérlek ne menj el.-könyörgött Eleanor.

-Muszáj ha már falkavezérként ez a dolgom.-mondtam és elmentem. Egyenesen az erdőbe futottam és elkezdtem megkeresni ahhol Kenedyék letelepedtek. Amint odaérek elborzadtam. Mindenütt holttestek voltak. Aki egykoron ép volt most csak a csontjait látom meg a beleiket. 

-Úr Isten, miért?-kérdeztem és erre egymorgásvolt a válasz. Gyorsan hátrakaptam a fejemet és megláttam egy vérző oldalú farkast. Átváltozott ésmár emberi alakban jött oda hozzám.

-Te jó ég Kenedy mond tmi lesz?-kérdeztem és elkezdtem sírni.

-Nem tudom majd csak lesz valahogy.-mondta majd átadott és karkötőt.

-Ezt miért kapom.?-kérdeztem

-Majd idővel megtudod.-mondta majd becsukta a szemét és nem lélegzett. Mint ha csak apámat láttam volna meghalni. Olyan szörnyű volt. Ezután nem fogom senkinek sem megbocsájtani ha valaki ócsárolja Kenedyt és az apámat ezt megigérem Istennek. Elkezdtem keresni egy ásót valahol és elkezdtem gödröket ásni a holttesteknek. Legalább tisztességesen hagy temessem el öket. Nagyon sok időbe tellett amíg kiástam a sírokat és mindegyikbe belehelyeztem egyet.  Amint végeztem szedtem virágot és leraktam egy-egy szál virágot a sírokhoz. Ekkor eszembe jutott, hogy új hadsereg kell. De tudtam, hogy Kenedy nélkül sokkal nehezebb lesz és a többiek nélkül. Kétségbeesetten próbáltam gondolkodni, de nem ment. Annyira hirtelen jött ez az egész, hogy nem tudtam ép ésszel gondolkodni. Egyszerre megláttam egy farkast és elkezdett felém közeledni. Ekkor előugrott a farkincám és a körmeim is megnőttek. Amikor felém ugrott végighúztam a körmeimet a testén és vérbe borította kis helyen az arcomat. A farkas fájdalmasan feljajdult majd elkezdett futni. Én pedig követtem őt. Éreztem, hogy a fogaim megnőnek és olyan lesz mint a farkasoknak. Majdnem utólértem amikor hirtelen rámugrott egy másik farkas. Az belemart a nyakamba és kiszakított egy kisebb húst a területről.. Én felsikoltottam és a farkincám életre kelt. Egyszer csak átszúrtam vele a farkas gyomrát azt hiszem hiszem és a farkincámon halt meg. Eldöbtam valamerre majd a másik farkas megállt egy helyben majd rám vicsorítot és én is ugyan ezt tettem. Nemtudtam kontrollálni a folyamatokat mint ha nem is én lettem volna.. A farkas elrohant én pedig elkezdtem Louis házához menni. Remélem jól elvannak Eleanorral. Amint beértem volna az ajtón még be tudtam nyitni de egyből beestem az ajtón és Louis és Eleanor lerohantak a lépcsőn.
Úr Isten Chrys!!!-kiáltották egyszerre
-Jól vagyok mondtam majd négykézlábra helyezkedtem de összerogytam.
-Harry. ez volt az utolsó szavam amíg el nem ájultam. Egy ágyban tértem magamhoz. Nemvolt velem senki sem. Lentről röhögéseket hallottam. Akkor biztosan itt vannak Harryék. A vállam be volt tekerve, hogy elrejtse azt a nagy sebet amit a farkas okozott. Felvettem egy másik ruhát és levánszorogtam a lépcsőn. Amint beértem a konyhába igazam lett.
-Szia Chrys. Mi történt veled?-kérdezte Harry
-Biztos nem figyelt és elesett a lépcsőn miközben egy konyhakés volt a kezében.-mondta Klaudia
-Kurvára nem vagy vicces.-mondtam majd odamentem Eleanorhoz és leültem mellé. Megölelt és kaját akart adni de nem kértem.  Kezdetét vette a terv. Klaudia amikor nem figyelt vagy kiment a mosdóba Harry odajött hozzám és megölelt vagy adott egy puszit. És suttogta, hogy nem bírja. Amint Klaudia visszatért Harry leült és megfogta Klaudia kezét. Azt hittem. hogy rögtön elhányom magam. Harry tetette, hogy felhívják és el kell mennie valamiért majd elment. Én rögtön felálltam és odaültem Klaudiához.
-Nos mit csináltál Harryvel és Kenedyékkel?-kérdeztem
-Fogalmam sincs, hogy miről beszélsz.-mondta félvállról.
-Bocsánat de éreztem azt a bűzt amit most is kiadsz magadból. Ne tettesd magad mert póruljársz, főleg ha a közelemben maradsz.
-Megtudhatnám, hogy ezt pontosan mire érted?-kérdezte
-Hát először is kiharapok egy darabot a válladból ahogy az egyik kis senkiházi tapló talpnyalód tette utána lefoglak és a szemed láttára nyírom ki a falkádat. Azután pedig elveszem tőled Harryt. Kell még sorolnom?-kérdeztem
-Szóval rájöttetek. Nem tehettek ellene semmit sem mivel én legyőzhetetlen vagyok.-mondta és hátradőlt a székén, hogy a szemembe nézhessen
-Hogy mivan?-kérdeztem
-Ó te kis butus én egy tisztavérű családból származok, engem nem ölhet meg egy ilyen pornép, mint ti ja bocs engem Chystinának kellene megölnie de ez úgy sem fog össze jönni. Egyébként már ráküldtem Harryre a barátaimat.-elnevette magát. Adtam neki egy pofont idegességembe és Harry után mentem. Fájdalmas sikoltásra lettem figyelmes és követtem a hangot amely egy sikátorba vezetett. A farkasok Harryn voltak én pedig annyira ideges lettem, hogy éreztem, hogy a fogaim megnőnek és a körmeim. A farkincám is kikandikált és elordítottam magam. Odamentem Harryhez és megküzdöttem az összes farkassal. Mindegyiket megöltem. Nem hittem a szememnek amikor Harryre néztem. A karját támadták és a nyakát. Ekkor eszembe jutott, hogy engem, hogyan kezelt le Kenedy. Végignyaltam a harapásokat a kezén és a nyakán és seperc alatt eltüntek. Védelmezően a kezeim közé öleltem őt és elkezdtem sírni. A farkincám átfonta Harry derekát és úgy ültem. Egyszer csak mocorogni kezdett.
-Chrys.-mondta Harry
-Semmi baj Harry. Megöltem őket.-mondtam majd lenéztem egyenesen a zöld íriszeibe amely kifogástalanok voltak, csak úgy világítottak a sötét zsákutcában.
-Én nem akartalak bajba sodorni.-mondtam majd még erősebben szorítottam őt magamhoz
-Figyelj te nem....-itt megcsókoltam. Olyan kifogástalanok voltak ajkai, hogy beleborzongtam. Azt kívántam, hogy bárcsak ne érne véget ez a csók, de félbeszakítottam.
-Gyere Harry menjünk vissza.-mondtam majd felsegítettem és visszaváltoztam emberré. Amint hazaértünk Klaudia kikötözve volt egy széken. Odamentem hozzá és adtam neki egy nagy pofont.
-Te rohadt ribanc ezt úgy sem úszod meg.-mondtam majd kikötöztem és hagytam elmenni. Én nem akartam de meg kellett tennem.
-Mi a franc??? Hol van Klaudia?-kérdezte Louis felvont szemöldökkel.
-Elengedtem.-mondtam majd felmentem az emeletre és lefeküdtem az ágyra. Hallottam lentről, hogy Louis kikelt magából, hogy egyáltalán, hogy engedhettem el. Én sem értem igazából. A gondolatmenetemet egy kopogás és egy angyali hang szakította félbe.
-Hé Chrys bejöhetek?-kérdezte El
-Persze gyere csak.-mondtam majd felültem az ágyon és leült mellém.
-Annyira nem akarom ezt az egészet.-mondtam és megöleltem és sírtam. Annyira jó volt valakit ölelni.
-Figyelj El tudom, hogy nagy kérés de mond meg a fiúknak, hogy elmegyek egy kis időre. Akkor megyek amikor ők már alszanak.-mondtam és a válaszára vártam.
-De miért kell elmenned?-kérdezte Eleanor. Szegénykém nagyon le volt törve.
-Muszáj, márcsak a történtek után is. Azt akarják, hogy szenvedjek. Nem akarlak elveszíteni titeket.-mondtam majd felálltam.
-Figyelj Eleanor, lehet, hogy már azt hiszed, hogy nincs veszély pedig van. Méghozzá miattam.-mondtam és a kezemet odanyújtottam neki és felállt.
-Menjünk le.-mondtam majd előtte mentem és egyenesen a konyhába vettem az irányt. Amikor beléptem egy hatalmas pofon csattant az arcomon Louis jóvoltából. De nem csak ők voltak ott még 3 fiú is ott volt.
-Ezt azért kaptad mert elengedted.-mondta Louis majd sértődötten kiviharzott az ajtón. Könnyek gyűltek a szememben. Elkezdtem törölgetni a szememet. Harry odajött hozzám és megölelt.
-Nos ők itt a fiúk. Niall a szőke hajú, Zayn a fekete hajú és Liam a rövid hajú.
-Ez most komoly???Rövid hajú?-kérdezte Liam
-Bocsi.-mondta Harry és elkezdtem nevetni.
-Bocsánat de ez vicces volt.-mondtam majd odamentem hozzájuk és bemutatkoztam nekik. Mindegyik srác nagyon szimpatikus volt. Reménykedtem, hogy ők sem keverednek belle ebbe az egészbe.

6.Fejezet

6.Fejezet

Louis Szemszöge

-Ezt jól elcseszted Harry. Jobb lesz ha most elmész.-mondtam erre Harry kilökte az ajtón és mérgesen távozott. Gyorsan felszaladtam a lépcsőn és bekopogtam Chryshez.

-Hahó. Chrys én vagyok Louis. Bejöhetek?-kérdeztem

-Persze gyere csak.-mondta Chrys az ajtó túloldaláról és benyitottam. A szemeit törölgette amik úsztak a könnyben. Leültem hozzá és elkezdtem simogatni a hátát ő pedig megölelt engem.

-Miért Louis?? Miért viselkedett így Harry?-kérdezte kétségbeesetten tőlem.

-Nem tudom. Erre nem tudom a választ, de lehet, hogy valaki tudja.

-És ki az?-kérdeztem

-Klaudia.-ejtettem kia számon azt a bizonyos nevet amit Chrys annyira utált.

-Szerinted ő áll az egész mögött? Mert szerintem nem. De viszont nem árt megkérdezni egyes mást tőle.-húzogatta a szemöldökét Chrys

-Akkor megbeszéltük. Akkor elmész futni?-kérdeztem

-Igen már itt sem vagyok.-mondta és egy mosolyt erőltetett a szájára. Lekísértem az ajtóig, majd elköszöntem tőle. Amint elment tárcsáztam Harry számát és fel is vette.....

-Szia Louis mi a helyzet?-kérdezte Hazz

-Semmi. Figyelj Klaudiát valahogyan rá kéne venni, hogy eljöjjön hozzánk. Van egy tervem.

-Igen és mi az?-kérdezte

-Nos elhitetjük vele, hogy Chrys velem jár így nem fog féltékenykedni, majd azt mondod, hogy sűrgős dolgod akadt és elmész. Mi pedig kikérdezzük Klaudiát, hogy mi történhetett veled.-meséltem

-Hát még az lenne igazán szép hogyha a szemünk láttára csókolnád meg.-mondta Hazza

-Ilyenekre ne is gondolj. Chrys még mindíg szeret téged csak nagyon megijesztetted azzal a kis incidenssel.

-Tudom és mérhetetlenül sajnálom, de nem tudok nélküle élni.

-Ezt én is jól tudom, már akkor világos volt amikor Chrys kiesett a szekrényedből.-nevettem elmagam és hallodtam a teló túloldaláról, hogy ő is nevet.

-Hol van most Chrys?-kérdezte Harry

-Elment futni. Miért?

-Csak mert lehet, hogy összetalálkozik azzal a két barommal.-mondta idegesen

-Ki az a két barom? Csak nem Matt és Josh?-kérdeztem ijedten

-De bizony. Már megpróbálták megerőszakolni és megölni. Szerencsére Kenedy megmentette őt.-mondta Hazz

-Remek és mit tudott meg Chrys?-kérdeztem

-Majdnem mindent.-mondta-Azt még nem tudja, hogy farkassá fog változni.-mondta Hazz

-Értem és ezt ne is tudja meg.-mondtam

-Nem is fogja.-mondta Hazz majd elköszönt és letette. Uram isten Chrys még nincs erre felkészülve. Most mit tegyek, az igazat nem mondhatom el neki, de egyébként ez azt jelenti, hogy amíg el nem kezdődik a harc addig ember maradhat de amikor háborúra kerül a sor akkor nincs menekvésörökre farkas marad. Ezt nem akarom neki ahogy Hazz sem.

Chrystina Szemszöge

Kellemes idő volt mint minden nyáron. Már régen szünet volt és így ki tudtam élvezni minden egyes percét. Amikor elfáradtam éppen Harry faháza előtt mentem el. Ott volt egy kis pad ahova lelehetett ülni. Elgondoltam azon, hogy mi történt az elmúlt pár napba velem és Harryvel. Még mindíg nagyon szeretem és szinte éhezem az érintésére. De az nem lehetett Ő. Amikor ezen gondolkodtam a farkincám előugrott a nadrágomból és körbefontam a hasam körül. Nem tudom, hogy miért csinálja ezt amikor Rá gondolok.

-Chrys.-mondta egy ismerős hang amint megfordultam Harry ott állt az ajtóban és csak egy törölköző volt köré csavarva.

-Szia Harry.-mondtam majd elfordultam mivel nem akartam megmutatni a már vörös színben pompázó fejemet.Önkéntelenül is elmosolyodtam ezen. Úgy vettem észre, hogy ezt csak ő hozhatja ki belőlem.

-Nem akarsz bejönni?-kérdezte. Tétováztam. Igazából nagyon be akartam menni hozzá, de nem mertem. Hátha Klaudia bent van vele.

-Nem is tudom......mennem kéne.-mondtam

-Légysziii...gyere be csak egy kicsit.-könyörgött Harry

-Félre az utamból göndörke.-mondtam majd felkeltem és berohantam a házba.

-Annyira örülök, hogy itt vagy.-sóhajtotta Harry majd az ajkaimra nézett majd rám és lesütötte a szemét.

-Hazz..-emeltem fel a fejét majd ajkaimat az övéinek tapasztottam. Nyelve bejutásért könyörgött amit meg is adtam neki. Beletúrtam vizes göndör hajába és gyengéden meghúztam.

-Nagyon hiányoztál.-öleltem meg

-Te is nekem.-mondta Harry majd a kezeit a csípőmre rakta és úgy húzott magához még közelebb.

-Egy kicsit zavar az, hogy rajtad csak egy törölköző van.-mondtam majd lenéztem az említett darabra.

-Ne aggódj. Várj meg itt mindjárt jövök.-mondta majd felment az emeletre és lefelé egy szűk fekete farmert viselt ami kihangsúlyozza a lábát. És egy fehér mélyen kivágott fehér póló volt rajta, amitől láttam a két madarat a mellkasán. Nagyon sexy látványt nyújtott.

-Harry ha tudnád mennyire szeretem ezt a farmert.-mosolyodtam el de ebből az lett, hogy elkezdtem röhögni és Harry követett engem. Olyan jó volt hallani a nevetését és látni a gödröcskéit amik kihangsúlyozzák a mosolyát és ellenállhatatlanná teszi az egyészet. Én megböktem az arcát és elmosolyodott. Megfogta a kezemés bevonszolt a nappaliba és leültünk a kanapéra a lábaimat pedig az ölébe helyezte.
-És most mi lesz, úgy értem velünk?-kérdeztem
-Még nem tudom, de az biztos, hogy nem foglak elhagyni téged azt megigérem.-mondtam Harry majdmegsimította a combom. Elöntött a melegség.
-Figyelj ki kell derítenünk, hogy valóban Klaudia áll-e emögött.-mondta Harry én pedig kikerekedett szemekkel bámultam őt.
-Ezt meg honnan tudod?-kérdeztem meglepetten
-Hahóóó...Louis a legjobb haverom, nekem bármit elmond.-mondta karba tett kézzel.
-Ó az a kis......megölöm. Tudnom kellene még valamit?-kérdeztem
-Nem. Ennyi az egész. De volna itt valami.
-Bökd ki vagy kiszedem belőled.
-Az a helyzet, hogy ma Klaudiával elmegyünk Louishoz vacsorára és kiderítjük, hogy valóban miatta történt-e ez.-mesélte
-Remek alig várom, hogy lássam az önelégült arcát annak a kis....-nem tudtam befejezni mert az ajkait az enyéimnek nyomta. Szenvedélyesen megcsókolt a kezem pedig életre kelt. Belecsúsztattam a hajába és egy kicsit meghúztam azt.
-Szeretlek Chrys.-mondta  Hazz majd megölelt.
-Én is szeretlek Harry.-mondtam majd nyomtam egy csókot a szájára. Aztán megöleltem őt. Majd elmentem mert nem akartam, hogy Klaudia meglásson, az elég ciki lenne főleg akkor ha látja, hogyan ülünk a kanapén és csókolózunk. Na mindegy. Tovább folytattam a futást és elgondolkodtam azon, hogy elmegyek meglátogatni Kenedyt és a többieket. Elmentem arra a helyre ahhol élnek. Üt közben megéreztem egy furcsa illatot. És követtem azt.Éppen megláttam egy nőt aki vérben úszó testtel próbál elmenekülni valami elől.
-Chrystina. Segíts:-kiabálta én pedig odasiettem hozzá.
-Mi történt?-kérdeztem ijedten majd felsegítettem öt-Hogy hívnak?
-Eleanor. M...Mester!
-Ne nevezz így. Értem és mi történt?-kérdeztem
-Eljött a másik klánból a falkavezér és megtámadott minket és téged keresett. Volt neve annak aki megtámadott titeket?-kérdeztem és fürkésztem a lány arcát és vártam a válaszára