1.Fejezet

1.Fejezet

Helló, a neven Chrystina Del Rey. Angliában lakom, pontosabban egy városba aminek most nem jut eszembe a neve, várjunk csak London. Tudtam én.!!! :D

A gimiben 3.-os vagyok és elég jól tanulok. Az osztálytársaim egyszerűen szuperek, föleg 1 amelyik kitűnik a többi közül. Ez pedig nem más mint a göndör Harry Styles. A gólyatáborban volt szerencsém közelebbről megismerni őt, ne értsétek félre nem volt olyan dolog csak csókolóztunk. Remekül megvoltam amíg nem láttam egy csajjal aki elméletileg a barátnője. És a legrosszabb csak most jön, már csinálták azt a dolgot. Ekkor mondogatni szoktam magamnak, hogy milyen mázlista az a csaj aki Harryvel jár. Lehet, hogy tudjátok milyen ha megtetszik egy srác akivel ráadásul csókolóztál is és kiderül, hogy barátnője van. Hogy is mondjam, jól kijövök az osztálytársaimmal meg  minden de én inkább visszahúzódó vagyok. Néha amikor olyan napom van mindnekivel szemétkedek még Harryvel is, de utána pedig jön a csaja és leordítja a fejem. Nem hittem volna, hogy Harry ilyen puhány. Most éppen az osztályteremben ülök és várom, hogy becsengessenek. Ez az utolsó órám ezel együtt volt még 5 vagy 4. Éppen belépett az ajtón a nemkívánatos személy. Úgy vagyunk ültetve, hogy Harry pont mellettem ül, Szuper......

-Hé Chrys nem akarsz velünk jönni a törzshelyünkre?-kérdezte Harry hirtelen de nem értettem mert a fülemben volt a füles.

-Hmm....mi? Bocsi éppen zenét hallgattam.-mondtam és mostmár rá figyeltem de ekkor bejött a tanár. Ez az óra is unalmasan telt. Biológia óra. Mindíg is utáltam főleg ha az emberek nemi izéjéről volt szó, akkor Harry vagy mosolygott vagy mosolyogva bámult engem. Már elegem volt ebből. Osztályfőnökkel voltunk az óra után odamentem hozzá.

-Tanár úr elültet Harry mellől?-kérdeztem

-Miért?

-Kérem szépen, legyen szíves elültetni.-mondtam majd Harryre néztem és gondolom figyelte hogy mit beszélek az ofö.-vel.

-Nem, és a döntésem végleges.-csapott az asztalra én pedig szó nélkül kiviharzottam. Péntekenként folyton az erdőbe szoktam lenni. Nem tudom miért csak egyszerűen szerettem ott lenni. Ma sem volt másképp. Volt egy hely amit különösen szerettem de voltak ott.

-Nicsak ki tévedt erre.-mondtam füttyentve az egyik srác.

-Jobb ha elhúztok.-mondtam flegmán

-Miért mennénk el? Mi jól érezzük magunkat itt.-mondta majd felállt.

-Mert én azt mondtam és húzzatok el innen.-mondtam majd lerugdostam onnan és a földre került majd leültem.

-Ezt nem úszod meg!-fenyegetőzött az egyik

-Leszarom, takarodjatok innen.-kiabáltam rájuk és elhúztak. Lehet hogy a külsőm egy hideg páncél de belül egy érzékeny szív lapul. Betettem a fülembe a fülest és elszúnyókáltam. 20 órakkor keltem fel és már sötét volt én egy kicsit parázok a sötétben. Elkezdtem hallani, hogy valaki felém közeledik. Majd megláttam egy farkast. Felkeltem a földről és elkezdtem szaladni. A farkas a nyomomban volt de ez egy kicsivel nagyobb volt. Szaladtam ahogy csak tudtam de elestem és megütöttem a lábam. Felkiáltottam a fájdalomtól. Az állat elkezdett hozzám közeledni és pedig segítségért kiabáltam. Jött is a segítség....egy másik farkastól. Barna bundája volt és zöld szeme. Ezt onnan tudom mert rámnézett. Elkezdte az egyik a másikat harapdálni és karmolászni. A vége az lett, hogy a másik farkas aki üldözött elment. Amelyik itt maradt velem az velem szemben leült

-Köszönöm.-mondtam majd a kezemet odanyújtottam, hogy megsimogassam de eltolta a fejét és elkezdett morogni.Egy kicsit megmoccantam és éles fájdalom nyilalt a lábamba. Felsikoltottam egyet.

-Basszus.

A farkas tett pár tétova lépést felém majd megnyalta az arcomat és megengedte, hogy megsimogassam. Én átöltltem a nyakát és elkezdtem sírni.

-Köszönöm.-mondtam majd megpusziltam a pofikáját. Azt éreztem, hogy biztonságban vagyok a farkas mellett. Ekkor jutott az eszembe, hogy haza kellene jutnom.

-És most, hogyan jutok haza?-kérdeztem a farkastól de ivel nem tud válaszolni hiába tettem fel a kérdést. Ezután úgy tett mint a lovak. _Nem értettem de utána rájöttem, azt akarja hogy üljek fel a hátára.. Amikor felültem elkezdett rohanni. Kapaszkodnom kellett de jó erősen. Én ráhajtottam a fejem a hátára és elaludtam. Az ágyamban tértem magamhoz az apám pedig ott ült mellettem.

-Jaj kicsim annyira örülök, hogy enm lett komoly bajod.-mondta apum majd megölelt.

-Én is apa..elkezdtem sírni.

-Ne sírj tudod mit inkább pihenj, hoztam neked ennivalót ha esetleg megéheznél.

-Köszönöm szépen.-mondtam majd adtam neki egy puszit majd kiment. Hirtelen egy hangot hallottam a szekrényből. Egyszerre csak kinyilt az ajtó és kilépezz belőle a farkas. Mondhatom megijedtem. Lassan odajott az ágyamhoz ami nem mellesleg egy franciaágy volt és felugrott és leült ott ahhol volt.

-Gyere közelebb, nem bántalak.-mondtam majd kinyújtottam a kezem, de a farkas csak lefeküdt. Elkezdtem enni a szendvicset amit apa hozott és az állat csak nézte ahogy eszek és megnyalta a száját. Kettő  volt ezért az egyiket odaadtam neki. Elaludtam utána majd arra ébredtem fel az éjszaka közepén, hogy a farkas nyalja az arcomat.- Felkeltem és nagyon fáztam. Vacogtak a fogaim. Ezt látva a farkas odajött mellém és lefeküdt. Hihetetlen milyen selymes bundája volt. Én elkezdtem simogatni és ráhajtottam a fejem a fejére és adtam a fejére egy puszit. Így aludtam el. Reggel apa bejött a szobámba és ellátta a lábamat és reggelit is hozott.

Elkezdtem írni a naplómba.

-Kicsim valaki látni szeretne téged.-nyitott ba apa az ajtón

-És ki az?-kérdeztem

-Egy osztálytársad.-mondta apa én pedig bólintottam. Tovább írtam a naplómat amikor meghallodtam azt a hangot amit nem akartam.

-Szia Chrys.-mondta Harry-ezt neked hoztam.-adta át nekem a csokrot.

-Köszönöm Harry, ülj le.-mondtam majd a rózsát betettem egy vázába, ehhez viszont fel kellett kelnem. Sántikálva de sikerült vizet raknom a vázába majd letettem az éjjeliszekrényre.

-Mi történt veled?-kérdezte Harry

-Semmi azaz magam se tudom igazán, semmire sem emlékszem.-hazudtam neki. Miért mondanám el ha nem rá tartozik???

-Értem. Amúgy az apád mesélte, hogy tegnap későn értél haza.

-És te ezt honnan tudod?-kérdeztem felvont szemöldökkel

-Találkoztam vele a boltban.-mosolygott

-Értem.

-Mit terveztél mára?-kérdezte Harry

-Semmit. Itthon punnyadok majd egész nap, pedig fel szerettem volna menni a London Eye-ra. De ilyen lábbal aligha tudák elmenni, azaz el tudnák de amire odaérnék este lenne.-nevettem el magam és Harry is.

-Ezen könnyen segíthetek.-mondta Harry

-És hogyan?-kérdeztem

-Elviszlek téged sétálni utána pedig elmegyünk a London Eye-hoz.-mondta Harry

-És miért mennék veled?-kérdeztem

-Igazad van. Figyelj itt hagyom a telószámom és ha meggondoltad magad akkor hívj fel. Rendben?-kérdezte

-Rendben van.-mondtam

-Okés. Pihenj sokat.-mondta Harry majd MEGPUSZILTA            a homlokom és rittigre elvörösödtem.

-Ez lesz úgy is.-mondtam majd kikisértrem Harryt majd elhajtott a fekete Range Roverrel.  Visszamentem a szobámba apa segítségével és befeküdtem az ágyba. Tovább írtam a naplóm amiben főképpen Harryről volt szó. El sem hiszem, hogy megpuszilta a homlokom de ez egyáltalán nem izgat, mivel neki barátnője van. Lementem egy kicsit sétálni az udvarra és vittem a telefonomat is. Amint ránéztem a számra rögötn tudtam, hogy fel kell hívnom.

-Halló, ki az?

-Szia Harry. Chrystina vagyok.

-Áá szia, mizujs?

-Hát éppen azon gondolkodtam hogy felhívlak és elmondom, hogy szívesen elmennék veled.-mosolyogtam el magam

-Kivel beszélsz?-hallodtam meg egy hangot a telefon túloldaláról.

-Semmi közöd hozzá Klaudia.-mondta Harry a hangjából ítélve ideges lehetett.

-Dehogy nincs elvégre a csajod vagyok.-mondta a lány

-Harry azt hiszem én most leteszem.-mondtam még hallodtam hogy Harry mondja azt hogy várj.

Elkezdtem bőgni majd visszamentem a szobámba. Éjszaka arra ébredtem, hogy valami nyalja az arcomat. A farkas volt aki megmentett. Úgy látszik szeret hozzám járni. Megsimogattam. Ő lehúzta rólam a takarót és az ajtóhoz ment. Elkezdte kaparni és én kinyitottam neki.

-Szeretnél elmenni sétálni?-kérdeztem majd a farkas felnézett rám. Kinyitottam neki az ajót és kiszaladt. Felém nézett én pedig utána mentem. Egyenesen az erdőbe vezetett ahhol megmentett. Ott leültem egy farönkre a farkas pedig mellém telepedett.

-Ha tudnád milyen bánatos vagyok.-elkezdtem a mondandómat és azt érzem hogy a farkas megért engem.-Van egy fiú az osztályba akibe totálisan belezúgtam. Annyira beletúrnák a göndör fürtyeibe. Igazából én csókolóztam már vele, de neki barátnője van akit ahogy hallodtam Klaudiának hívnak. Néha mondogatni szoktam, hogy milyen jó ha az én pasim lenne. De ebből úgy sem lesz semmi, mivel a scrác nem szeret..-sírtam el magam és a farkas megnyalta az arcom és elkezdtem nevetni.

-De legalább te itt vagy velem, nem igaz.-mondtam majd átöleltem a nyakát. Hirtelen hangokat kezdett el hallani a farkas és én is. Lemászott majd megnyalta a lábamat. Amikor felálltam nem éreztem, hogy fájna.

-Köszönöm mégegyszer.-mondtam majd megsimogattam a fejét.

-Gyerünk.-mondtam majd elkezdtem szaladni. Éreztem és hallodtam, hogy az a valami egyre közeledik és a végén elénk ugrott egy farkas. Sikoltottam egyet.

-Basszus, most mi lesz?-kérdeztem és megláttam a távolból mégegyet. Elkezdett mind a 2 morogni és közelebb jöttek így körbevettek minket.

-Akármi is történjen nem hagylak magadra, megigérem.-mondtam majd a farkasok megtámadták őt. Egyiket leszedtem róla de megharapott.

-Áhh.-sikoltottam el magam. Az a farkas aki mellettem áll az megharapta a nyakát.

-Elégvolt!!-kiabáltam rájuk és abbahagyták. Nagyon fura volt, de megtették amire kértem őket.

-Tünjetek el innen!-kiabáltam és elhúzták a csíkot.

-Istenem most mi lesz?-kérdeztem majd megöleltem a farkast és egyszerűen elájultam. Még nyitva volt a szemem és láttam, hogy a farkas átváltozik EMBERRÉ...