6.Fejezet

6.Fejezet

Louis Szemszöge

-Ezt jól elcseszted Harry. Jobb lesz ha most elmész.-mondtam erre Harry kilökte az ajtón és mérgesen távozott. Gyorsan felszaladtam a lépcsőn és bekopogtam Chryshez.

-Hahó. Chrys én vagyok Louis. Bejöhetek?-kérdeztem

-Persze gyere csak.-mondta Chrys az ajtó túloldaláról és benyitottam. A szemeit törölgette amik úsztak a könnyben. Leültem hozzá és elkezdtem simogatni a hátát ő pedig megölelt engem.

-Miért Louis?? Miért viselkedett így Harry?-kérdezte kétségbeesetten tőlem.

-Nem tudom. Erre nem tudom a választ, de lehet, hogy valaki tudja.

-És ki az?-kérdeztem

-Klaudia.-ejtettem kia számon azt a bizonyos nevet amit Chrys annyira utált.

-Szerinted ő áll az egész mögött? Mert szerintem nem. De viszont nem árt megkérdezni egyes mást tőle.-húzogatta a szemöldökét Chrys

-Akkor megbeszéltük. Akkor elmész futni?-kérdeztem

-Igen már itt sem vagyok.-mondta és egy mosolyt erőltetett a szájára. Lekísértem az ajtóig, majd elköszöntem tőle. Amint elment tárcsáztam Harry számát és fel is vette.....

-Szia Louis mi a helyzet?-kérdezte Hazz

-Semmi. Figyelj Klaudiát valahogyan rá kéne venni, hogy eljöjjön hozzánk. Van egy tervem.

-Igen és mi az?-kérdezte

-Nos elhitetjük vele, hogy Chrys velem jár így nem fog féltékenykedni, majd azt mondod, hogy sűrgős dolgod akadt és elmész. Mi pedig kikérdezzük Klaudiát, hogy mi történhetett veled.-meséltem

-Hát még az lenne igazán szép hogyha a szemünk láttára csókolnád meg.-mondta Hazza

-Ilyenekre ne is gondolj. Chrys még mindíg szeret téged csak nagyon megijesztetted azzal a kis incidenssel.

-Tudom és mérhetetlenül sajnálom, de nem tudok nélküle élni.

-Ezt én is jól tudom, már akkor világos volt amikor Chrys kiesett a szekrényedből.-nevettem elmagam és hallodtam a teló túloldaláról, hogy ő is nevet.

-Hol van most Chrys?-kérdezte Harry

-Elment futni. Miért?

-Csak mert lehet, hogy összetalálkozik azzal a két barommal.-mondta idegesen

-Ki az a két barom? Csak nem Matt és Josh?-kérdeztem ijedten

-De bizony. Már megpróbálták megerőszakolni és megölni. Szerencsére Kenedy megmentette őt.-mondta Hazz

-Remek és mit tudott meg Chrys?-kérdeztem

-Majdnem mindent.-mondta-Azt még nem tudja, hogy farkassá fog változni.-mondta Hazz

-Értem és ezt ne is tudja meg.-mondtam

-Nem is fogja.-mondta Hazz majd elköszönt és letette. Uram isten Chrys még nincs erre felkészülve. Most mit tegyek, az igazat nem mondhatom el neki, de egyébként ez azt jelenti, hogy amíg el nem kezdődik a harc addig ember maradhat de amikor háborúra kerül a sor akkor nincs menekvésörökre farkas marad. Ezt nem akarom neki ahogy Hazz sem.

Chrystina Szemszöge

Kellemes idő volt mint minden nyáron. Már régen szünet volt és így ki tudtam élvezni minden egyes percét. Amikor elfáradtam éppen Harry faháza előtt mentem el. Ott volt egy kis pad ahova lelehetett ülni. Elgondoltam azon, hogy mi történt az elmúlt pár napba velem és Harryvel. Még mindíg nagyon szeretem és szinte éhezem az érintésére. De az nem lehetett Ő. Amikor ezen gondolkodtam a farkincám előugrott a nadrágomból és körbefontam a hasam körül. Nem tudom, hogy miért csinálja ezt amikor Rá gondolok.

-Chrys.-mondta egy ismerős hang amint megfordultam Harry ott állt az ajtóban és csak egy törölköző volt köré csavarva.

-Szia Harry.-mondtam majd elfordultam mivel nem akartam megmutatni a már vörös színben pompázó fejemet.Önkéntelenül is elmosolyodtam ezen. Úgy vettem észre, hogy ezt csak ő hozhatja ki belőlem.

-Nem akarsz bejönni?-kérdezte. Tétováztam. Igazából nagyon be akartam menni hozzá, de nem mertem. Hátha Klaudia bent van vele.

-Nem is tudom......mennem kéne.-mondtam

-Légysziii...gyere be csak egy kicsit.-könyörgött Harry

-Félre az utamból göndörke.-mondtam majd felkeltem és berohantam a házba.

-Annyira örülök, hogy itt vagy.-sóhajtotta Harry majd az ajkaimra nézett majd rám és lesütötte a szemét.

-Hazz..-emeltem fel a fejét majd ajkaimat az övéinek tapasztottam. Nyelve bejutásért könyörgött amit meg is adtam neki. Beletúrtam vizes göndör hajába és gyengéden meghúztam.

-Nagyon hiányoztál.-öleltem meg

-Te is nekem.-mondta Harry majd a kezeit a csípőmre rakta és úgy húzott magához még közelebb.

-Egy kicsit zavar az, hogy rajtad csak egy törölköző van.-mondtam majd lenéztem az említett darabra.

-Ne aggódj. Várj meg itt mindjárt jövök.-mondta majd felment az emeletre és lefelé egy szűk fekete farmert viselt ami kihangsúlyozza a lábát. És egy fehér mélyen kivágott fehér póló volt rajta, amitől láttam a két madarat a mellkasán. Nagyon sexy látványt nyújtott.

-Harry ha tudnád mennyire szeretem ezt a farmert.-mosolyodtam el de ebből az lett, hogy elkezdtem röhögni és Harry követett engem. Olyan jó volt hallani a nevetését és látni a gödröcskéit amik kihangsúlyozzák a mosolyát és ellenállhatatlanná teszi az egyészet. Én megböktem az arcát és elmosolyodott. Megfogta a kezemés bevonszolt a nappaliba és leültünk a kanapéra a lábaimat pedig az ölébe helyezte.
-És most mi lesz, úgy értem velünk?-kérdeztem
-Még nem tudom, de az biztos, hogy nem foglak elhagyni téged azt megigérem.-mondtam Harry majdmegsimította a combom. Elöntött a melegség.
-Figyelj ki kell derítenünk, hogy valóban Klaudia áll-e emögött.-mondta Harry én pedig kikerekedett szemekkel bámultam őt.
-Ezt meg honnan tudod?-kérdeztem meglepetten
-Hahóóó...Louis a legjobb haverom, nekem bármit elmond.-mondta karba tett kézzel.
-Ó az a kis......megölöm. Tudnom kellene még valamit?-kérdeztem
-Nem. Ennyi az egész. De volna itt valami.
-Bökd ki vagy kiszedem belőled.
-Az a helyzet, hogy ma Klaudiával elmegyünk Louishoz vacsorára és kiderítjük, hogy valóban miatta történt-e ez.-mesélte
-Remek alig várom, hogy lássam az önelégült arcát annak a kis....-nem tudtam befejezni mert az ajkait az enyéimnek nyomta. Szenvedélyesen megcsókolt a kezem pedig életre kelt. Belecsúsztattam a hajába és egy kicsit meghúztam azt.
-Szeretlek Chrys.-mondta  Hazz majd megölelt.
-Én is szeretlek Harry.-mondtam majd nyomtam egy csókot a szájára. Aztán megöleltem őt. Majd elmentem mert nem akartam, hogy Klaudia meglásson, az elég ciki lenne főleg akkor ha látja, hogyan ülünk a kanapén és csókolózunk. Na mindegy. Tovább folytattam a futást és elgondolkodtam azon, hogy elmegyek meglátogatni Kenedyt és a többieket. Elmentem arra a helyre ahhol élnek. Üt közben megéreztem egy furcsa illatot. És követtem azt.Éppen megláttam egy nőt aki vérben úszó testtel próbál elmenekülni valami elől.
-Chrystina. Segíts:-kiabálta én pedig odasiettem hozzá.
-Mi történt?-kérdeztem ijedten majd felsegítettem öt-Hogy hívnak?
-Eleanor. M...Mester!
-Ne nevezz így. Értem és mi történt?-kérdeztem
-Eljött a másik klánból a falkavezér és megtámadott minket és téged keresett. Volt neve annak aki megtámadott titeket?-kérdeztem és fürkésztem a lány arcát és vártam a válaszára